John Kerry emberi jogi jelentése alapjaiban van annyira elfogulatlan és objektív, mint Rákosi Mátyás első hároméves tervének értékelése. Bölcs vezérünk Sztálintól tanulta az objektivitást, míg Kerry a becsületet igen csak Nixontól.

Íme, a problémák szerinte:

·  „a börtönök túlzsúfoltságát, valamint fogvatartottakat ott érző fizikai bántalmazásokat,

·  a hosszúra nyúló előzetes letartóztatásokat,

·  a migránsok börtönbe zárását,

·  az egyházak politikai alapon való elismerését,

·  a kormányzati korrupciót,

·  a médiában lezajló koncentrációt, ami együtt jár az egyre korlátozottabb szerkesztői szabadsággal,

·  ezen túl pedig szóba jön civil társadalomra gyakorolt kormányzati nyomás és megfélemlítés is.”

Vegyük végig őket!

A börtönök valóban túlzsúfoltak, de gondolom, hogy nem a kormányzat tehet arról, hogy több a bűnöző! A börtönbeli fizikai bántalmazást pedig a rabok egymás között ejtik meg, úgy hogy ezt se kenjük a Fideszre.

Az előzetes letartóztatások is hosszúak, de minden jogi előírásnak meg kell felelni, így nem lehet statáriálisan ítélkezni.

A migránsokat hova zárjuk, ha törvényt szegnek? Lőjük le őket, mint az USA határőrsége, vagy Izrael?

Az egyházak politikai alapon való elismerését épp úgy nem tudta senki bizonyítani, mint a kormányzati korrupciót! Az USA-ban azért tudunk felsorolni korrupciós ügyeket, amelyek mindig valamilyen botrány néven híresültek el.

A média koncentrációnál és a szerkesztői szabadság megnyirbálásánál már mosolyogtam. Itt aztán lehet a hasábokon tele szájjal szidni a kormányt. Apró adalék, de ha a Népszavánál, Népszabadságnál, Propelleren vagy a 444-en ellent mer mondani valaki és a kormány mellett érvel, már ki is tiltották. Ennyit a szabadságról és a pártatlanságról.

Végül a civilek, akiket külföldről pénzelnek. Nem is civileknek nevezném őket, hanem nemzetbiztonsági kockázatnak. Az a fixa ideájuk, hogy harmincan összegyűlve ők fognak diktálni a többségnek. Amikor ez nem jön össze, akkor pedig diktatúrát rikkantanak.

Pár apróság még ide kívánkozik a demokrácia fellegvárának ormos csúcsáról visszaöklendezett bírálathoz. Mint említettem, nem lőjük le a határsértőket, mint USA és Izrael. Aki erőszakosan lép fel, azt nem lőjük agyon, mint Izrael. Itt nem nyitnak tüzet a cigányokra a rendőrök, mint a négerekre az USA-ban, ha megíjednek! Nem tartunk nyilvános lefejezéseket, mint a baráti Szaud Arábia és a gyermekházasságot sem pártoljuk. Mi kerítést építettünk a betolakodók ellen és nem falat, mint Izrael! Nem hajtunk végre nemzetközi vizeken kalóz akciókat és nem használunk fehér foszfort civilek ellen, mint Izrael!

Ezeknek a tényeknek a tudatában bátran állíthatjuk, Kerry jelentése annyit nem ér, mint a papír, amire kinyomtatták!

Érik a nagy tanárlázadás sztrájkba forduló ideje. Pénteken, ha a csillagok együttállása is kedvező lesz, a lázadók munkabeszüntetnek. Ámulok ezen a magabiztosságon, amit az erőtlenség mögül előkaptak, sőt a kormányt is alaposan megbírálták. Ennek az az oka, hogy az elégséges szolgáltatáson csámcsognak még, mivel a sztrájkkal kapcsolatban annyi kikötést tett a minisztérium, hogy a gyerekeket fogadni kell az iskolában. Ad abszurdum, etetni is kell őket. Na ezen aztán a lázadók mélységesen felháborodtak, mert szerintük akkor a sztrájkjuk nem is lesz igazi, mivel a gyerekekre vigyázni kell.

Na itt aztán felkaptam a fejem. Szerintük az iskola lényege a gyerekekre vigyázni és megebédeltetni őket? Nekem még az iskolából olyan emlékeim vannak, hogy ott tanítás folyt, oktattak, neveltek, magyaráztak és számon kértek.

Ez a maroknyi lázadó, akiknek ikonikus alakja az a Pukli István, akit igazgatói regnálása óta 25 kollégája hagyott ott, az iskola lényegének a gyermekfelügyeletet tartja és a tanítást olyan mellékes dologként kezeli.

Gratulálok lázadóéknak és csak annyit teszek hozzá, szerintem egy olyan szűk kis minoritás ők, akik, ha a tanításból eltűnnének, fel sem tűnne és senkinek nem hiányozna. Amikor az iskola lényegének nem a tanítást, nevelést tartja egy pedagógus, arra csak azt tudom mondani, hogy a tanári kar szégyene. El fog jönni az a nap, amikor a  józan többség vonul az utcára, hogy ezeket az embereket távolítsák el a gyerekeink közeléből, mert méltatlanok arra, hogy pedagógusnak nevezzük őket!

Véget ért a Nagy Pedagógus Polgári Engedetlenség és a híradásokkal ellentétben ez hatalmas bukta volt! Kipukkant a léggömb, de nem is lehetett mást várni. A diákok örültek, hogy lyukas órával kezdtek, így a tanulók tiltakozási értéke szinte nulla, hiszen jobb volt matekozás helyett kicsit az utcán sétálni, rajzolgatni azzal a krétával, amit a gaz kormány nem biztosít az iskoláknak. Kunhalmi Ágnes is a parlament ablakából kockás kokárdázott, mint oktatási szakpolitikus, bár azt nem tudom, megkapta-e már a diplomáját, mert valahol Martin Schulz-cal voltak egy szellemi szinten. A hitelessége így minimum megkérdőjelezhető!

Pukli mondja a magáét, de nála is a nagy hang, a követelés és a fenyegetőzés megvan, csupán a hitelesség kérdőjeles, de az nagyon! Nézzük már a tényeket! A nagy megmozduláson az iskolák 3%-a vett részt, ami cirka 5800 iskolát számítva úgy 170 intézmény. Azt az apróságot se hagyjuk figyelmen kívül, hogy nem minden tiltakozó intézmény összes tanára vett részt a hőbörgésben, hiszen sokan átlátva a politikai színezetet inkább távol tartották magukat ettől a performansztól. Szinte ordított a megmozdulásról a balliberális demagógia és a manipuláció. A kormány pedig megnyugodhat, hiszen ha normális mederbe folynak a tárgyalások tovább és tényleg arról lesz szó, ami miatt elméletileg ezt a megmozdulást meghirdették és javítanak az oktatás helyzetén, a Puklik elől kifogy a tér és az a pár követőjük is elpártol, akiket eddig meg tudtak vezetni.

Mi sem természetesebb, hogy a ballib sajtóban olvashatunk édes kis életképeket, amikor a nyugdíjas pedagógus könnyes szemmel rebegi el, bárcsak ő is tüntethetne az aktív kollégákkal. Esetleg olyat, hogy az autósok dudálással fejezték ki szolidaritásukat, vagy szülők szabadságot vettek ki és elmentek ők is demonstrálni. Ezeket a híreket aztán le lehet fordítani érthető és emberi nyelvre, ami a nagy megmozdulást picit dehonesztálja. A nyugdíjas néni nézte a felfordulást és a kötőhártya gyulladása miatt ömlött a szeméből a könny. A közlekedők a demonstráció forgalomlassító hatása miatt türelmetlenül dudáltak, vagy pár, magát igen fontosnak érző anyuka eljött az első órára pezsegni egy kicsit! Kegyetlen az élet és az igazság is az, nem mindenki képes elviselni!

A pedagógusok nagyot léptek vissza társadalmi megítélésükben, hiszen aki egy picit gondolkodik átlát a  manipuláción, amit ők nem tudtak megtenni egy páran. A józan többség, megnyugodhatunk, a tanítás és a nevelés oltárán áldozott, míg ez a pár ember hőbörgött. Valahol olvastam, hogy ez nem hőbörgés, ami nem igaz. Ésszerű, normális, konstruktív javaslatok nincsenek, csak a zsigeri ellenállás és gyűlölködés és politikai követelések.

Magam meghallgattam anno Pukli István „beszédét” és csak egy kérdést tennék fel:

• Szeretnéd, hogy a gyerekedet ilyen ember tanítsa?

A választ és a helyzet megítélését mindenkinek a józan megfontolására bízom!

Holnap lesz a Nagy Polgári Engedetlenség pedagóguséknál, ami úgy tűnik, hogy az impotencia és az emberi butaság ősi elegye készre rágva és szájba adva a hőbörgőknek és a megtévesztetteknek. Mint azt olvashattuk a híradásból az Oktatási Kerekasztal nem legitim, mivel a kormány oldal érveit alátámasztandó szakértők vannak benne. Könyörgöm, lehet ettől lejjebb kerülni agyilag? Kiket delegáljon a kormány ebbe az egyeztető fórumba? A lázadókat, felbujtóikat és az értetleneket? Tényleg ennyire korlátoltak lehetnek egyesek értelmiségi létükre? És a válasz: igen!

A mindenkori megválasztott politikai vezetés feladata és felelőssége többek között az oktatás ügye. Ebbe belekiabálni a partvonalról úgy, hogy közben burkoltan politikai célokat támogatnak minimum erkölcstelenség, de egyben butaság is. A tanári karnak is tudomásul kell venni, hogy nem saját maguk határozzák meg a feladataikat, hanem vannak főnökeik is, mondjuk az igazgatók. Nekik a KLIK ad utasítást és a KLIK-nek a miniszter. Most viszont, mint kiderült ez az „engedetlenség” egy csöppet nem törvényes, de oda se neki, bátor emberek a tanárok, mit nekik az, hogy a tanítványaiknak olyan példát mutatnak, hogy törvényt szegni lehetséges! Aki ilyen példát ad, az nem alkalmas arra, hogy gyerekekkel foglalkozzon. Ideje már észhez téríteni a hőzöngőket és a kormány helyében a lázadóknak levonnék két óra díját a béréből. Egyet amit nem tartott meg és egy másikat, amivel nem készült fel a meg nem tartott órájára! Ideje lenne már rendet tenni az oktatásban és a fejekben is! Végül pedig gyanús nekem, hogy a nagy tiltakozásnak nagyobb lesz a füstje, mint  a lángja.

„Ne vágj ki minden fát!”-idézi Koncz Zsuzsát a Népszava a városligeti fák ritkítása kapcsán. Nosza, jöttek is a „civilek” hirtelen fát menteni, mert a természet ugye érték és a gaz Orbán szeszélyének megfelelően nem átall ezekből a fákból kivágatni. Mellesleg megjegyezném, hogy egy olyan fa feküdt kivágva a földön a harcos aktivisták előtt, amelyiknek gyakorlatilag nem volt közepe. Elképzelem, micsoda ricsaj lenne, ha a fák elkötelezett barátai közül a nagy ellenállásban egyet agyon csapna egy ilyen kidőlő, korhadt, de megvédett fa! A Rózsa dombi „civilek” láthatóan igen felkészültek és a természet védelmében akár a munkásokkal is szembe szállnak.

Ilyenkor, ha van mivel elgondolkodik az ember. Jártam a tiszai ártéri erőkben, amelyeket titokzatos kezek iszonyúan megcsonkítottak. Ezek azok a „mélyszegények” voltak, akik még arra is lusták, hogy lehajoljanak a fát kivágni, hanem kényelmesen, derék magasságban járatják a fűrészt. Ők azok a kiileszkedett egyedek a társadalomból, akiknek nem hogy a természetvédelmi terület üres frázis és nyugodtan tarra vágják akár védett állatok, növények élőhelyeit is, de akiket az erdész is csak karhatalommal mer megközelíteni, meg ne öljék. Ők azok, akiknek italra, cigarettára, tetováló szalonra és szamuráj kardra telik, de a gyerekének ételre már nem. Ugyan ezek a „civilek” aztán a társadalmat és persze Orbánt a lelketlent hibáztatják azért, mert vannak éhező gyermekek!

Boldog lennék, ha a természet „civil” barátai eljönnének ide az „elesettek” közé és védenék a természetet és az élőhelyeket. Könnyű Pesten szembeszállni a rendőrrel, aki lassan már kérdezni sem mer, de itt megmutathatnák a kurázsit.

És tessék, ismét lelepleződött egy álságos, a politikával foglalkozó, magát „civilnek” hazudó apró, felforgató minoritás!